Hogyan korlátozzák a magyar törvénymódosítások az emberek szabadságjogait?

Az elmúlt években Magyarországon olyan törvénymódosítások láttak napvilágot, amelyek nem csupán a társadalmi viták középpontjába kerültek, hanem alapjaiban változtatták meg azt is, hogy az állampolgárok miként élhetnek alapvető szabadságjogaikkal. Az új szabályozások – melyek többek között a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és az LMBTQ közösség láthatóságát érintik – olyan mértékű beavatkozást jelentenek az állampolgári szabadságba, amely egy jogállamban súlyos aggodalmakat vet fel. A legújabb jogszabályok alapján akár bármilyen rendezvény is betiltható, ha azt a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az „súlyosan sérti a diplomáciai kapcsolatokat, vagy más módon sérti a szabadságjogokat”. Ez a megfogalmazás szinte korlátlan teret ad a jogértelmezésnek – és vele együtt a jogok szűkítésének.

A gyülekezési jog újraértelmezése: egy lépéssel közelebb az elhallgattatáshoz?

A 2025 márciusában elfogadott törvénymódosítás egyik legfontosabb változása a gyülekezési törvényt érinti. Az új szabályok értelmében a rendőrség megtagadhatja egy gyűlés megtartását, ha úgy véli, hogy az „sérti a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezéseit”, vagy „súlyosan sérti a diplomáciai kapcsolatokat”, illetve „más módon veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy a közerkölcsöt”.

Ez az új szabályozás önmagában is veszélyes precedenst teremt, de a probléma még súlyosabbá válik, amikor figyelembe vesszük, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, mit jelent a „súlyos sérelem” vagy a „közerkölcs megsértése”. Ez a bizonytalanság kiszolgáltatott helyzetbe hozza a civil szervezeteket, közösségeket, mozgalmakat – gyakorlatilag bárkit, aki nyilvánosan kívánja kifejezni véleményét. A gyülekezési jog alapjogként szerepel az Alaptörvényben, és nemzetközi egyezmények is védelmezik, például az Emberi Jogok Európai Egyezménye. A gyakorlatban azonban a jogalkotó olyan feltételeket szabott, amelyekkel tetszőlegesen, előzetes indoklás nélkül lehet korlátozni vagy betiltani bármely rendezvényt.

Az LMBTQ közösség láthatóságának visszaszorítása

Az LMBTQ közösséget különösen súlyosan érinti a törvény azon kiegészítése, amely lehetővé teszi a Pride-hoz hasonló rendezvények megtiltását arra hivatkozva, hogy azok „károsak lehetnek a gyermekek fejlődésére”. A 2021-ben elfogadott ún. „gyermekvédelmi törvényre” hivatkozva a hatóságok már korábban is cenzúráztak könyveket, betiltottak plakátokat, és szankcionáltak LMBTQ-tartalmat közvetítő kampányokat. Most azonban a gyülekezési jog korlátozásával már a fizikai jelenlétet és nyilvános megjelenést is korlátozni lehet.

Ez különösen aggasztó egy olyan közösség számára, amely eleve kisebbségi és gyakran diszkriminációnak kitett helyzetben van. Az LMBTQ-emberek számára a láthatóság nemcsak identitáskérdés, hanem az elfogadás, az önrendelkezés és az egyenlő társadalmi részvétel alapja. A rendezvények betiltása vagy ellehetetlenítése nemcsak az egyének szabadságát sérti, hanem a társadalom egészétől veszi el a szabad párbeszéd lehetőségét.

A közösségi és civil szerveződés célkeresztben

A törvénymódosítás hatása nem korlátozódik az LMBTQ közösségre. A szabályozás minden olyan szervezetre, közösségre vagy csoportosulásra vonatkozik, amely bármilyen formában közterületi jelenlétet kíván kifejezni – legyen szó pedagógus-szakszervezetek demonstrációiról, környezetvédelmi akciókról vagy akár politikai megemlékezésekről.

A törvény lehetővé teszi, hogy egy megmozdulást azzal az indokkal tiltsanak be, hogy az „súlyosan sérti a diplomáciai kapcsolatokat”. Ez különösen visszás például külföldi nagykövetségek előtti tüntetések esetén, de akár nemzetközi szervezetekkel szembeni kritikák során is alkalmazható. Az ilyen gumiszabályokkal a hatóságok szinte korlátlan eszközt kapnak a kezükbe arra, hogy előzetes mérlegelés és konkrét indoklás nélkül mondjanak nemet a közéleti részvételre.

Nemzetközi visszhang és jogállamisági aggályok

A nemzetközi közösség is felfigyelt a törvénymódosításokra. Az Európai Bizottság már korábban is indított jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, többek között az LMBTQ-jogok és a médiaszabadság kérdése miatt. Az új gyülekezési szabályokkal kapcsolatban pedig további szankciók és forrásmegvonások kerültek kilátásba. Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa kijelentette: „A szabadságjogok szűkítése nem maradhat következmények nélkül az Európai Unióban.”

A nemzetközi sajtó is rendre beszámol arról, hogy Magyarországon csökken a demokratikus kontroll, és nő a végrehajtó hatalom mozgástere. Ezek a folyamatok nem csupán belpolitikai kérdések: hatással vannak az ország nemzetközi megítélésére, befektetési bizalmára és az EU-n belüli pozíciójára is.

Összegzés

A legújabb magyar törvénymódosítások komoly veszélyt jelentenek az állampolgárok alapvető jogaira nézve, különösen a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság szempontjából. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy bármilyen nyilvános megmozdulást betiltsanak – akár az LMBTQ közösség rendezvényeit, akár más civil vagy politikai kezdeményezéseket –, pusztán olyan általános indokokra hivatkozva, mint a „közerkölcs megsértése” vagy a „diplomáciai kapcsolatok veszélyeztetése”. Ez a joggyakorlat nemcsak a magyar társadalom sokszínűségét, hanem a demokrácia és a nyílt párbeszéd alapértékeit is súlyosan veszélyezteti.

A kérdés ma már nem az, hogy milyen véleményt képviselünk – hanem az, hogy elmondhatjuk-e egyáltalán.